A teacserje felfedezése a híres Sen Nang kínai császár (i. e. 2700 körül) nevéhez fűződik: a legenda szerint úgy ismerte meg a növényt, hogy a csészéjében lévő forró vízbe a szél egy tealevelet fújt. Azóta tartja magát a mondás: „Azért iszik az ember teát, hogy feledje a világ baját.”

Sen-nung kínai császár kertjében időszámításunk előtt 2700 körül történt egyszer, hogy amikor a császár ivóvizét forralták hirtelen feltámadt a szél, s az üstbe egy közeli bokorról levelek hullottak. A"víz" kellemes illatú volt, a császár megkóstolta, s az italt ízletesnek találta. A hagyomány a tea felfedezőjének mégsem a kínai császárt, hanem Bodhidharma buddhista papot tartja.