1. Mi a tea?

A tea egy ital, ami a tea n�v�ny (_Canekkia sinensis_, vagy _Thea sinensis_) forr� v�zben val� kif�z�s�vel k�sz�l. A "tea" sz�t haszn�lj�k magukra a levelekre is; �s szint�n ez a neve egy k�z�p- vagy k�s� d�lut�ni �tkez�snek a Brit szigeteken �s a hozz�juk k�t�d� orsz�gokban, ahol te�t (az italt) szolg�lnak fel k�l�nf�le �telekkel.

2. Milyen fajta te�k l�teznek?

A h�rom f� kateg�ria a z�ld, a fekete �s az oolong. Mindh�rom tipust ugyanabb�l a n�v�nyfajb�l k�sz�tik. A f� k�l�nbs�g, az elt�r� feldolgoz�s. A fekete tea t�bb �r�ig ferment�lj�k miel�tt el�k�sz�ten�k elad�sra, az oolong kevesebb ferment�l�sban r�szes�l �s a z�ld te�kat pedig egy�ltal�n nem ferment�lj�k.

Term�szetesen sz�mtalan k�l�nb�z� fajta l�tezik a h�rom f� kateg�ri�n bel�l.

3. Mik a legn�pszer�bb v�ltozatok?

Fekete, keveretlen:
Assam (India)
Ceylon (Sri Lanka)
Darjeeling (India)
Keemun (K�na)
Nilgiri (India)
Sikkim (India)
Yunnan (K�na)

N�pszer� kever�kek:
English Breakfast - Angol Reggeli
Irish Breakfast - �r Reggeli
Russian Caravan - Orosz Karav�n

�zes�tett (fekete �s z�ld):
Jasmine (K�na; z�ld, j�zmin vir�gokkal �zes�tett)
Earl Grey (nemzetk�zi; fekete, bergamot olajjal �zes�tett)
Lapsang Souchong (K�na �s Taiwan; fekete, f�sttel �zes�tett)

Oolong:
Ti Kuan Yin [Tai Guanyin] (K�na bels� ter�letei)
Formosa Oolong (Taiwan, sok v�ltozat)
Pu-erh (K�na)

Z�ld:
Gyokuro (Jap�n)
Spider Leg (Jap�n)
Mattcha (Jap�n, a tea-szertart�sn�l haszn�lj�k)
Sencha (Jap�n)
Hojicha (Jap�n)
Genmaicha (Jap�n)
Longjing [Lung Ching, Dragon Well] (K�na)
Baozhong (K�na)
Gunpowder (K�na)

Az itt felsorolt te�k nagyr�sz�nek r�szletes le�r�sa a 3. r�szben tal�lhat�.

4. Mi a gy�gytea?

T�bb sz�z k�l�nf�le n�v�nyt haszn�lnak f�zetekhez. Ezeket n�ha gy�gyte�kank h�vj�k. A szakemberek �s az �nyencek a "tea" sz�t �ltal�ban csak az igazi te�ra haszn�lj�k.

A leggyakrabban gy�gyte�nak haszn�lt n�v�nyek a borsmenta, a kammillavir�g, a csipkebogy�, a citromk�r� �s az �nizskapor. Sok c�g szakosodik gy�gykever�kek k�sz�t�s�re, �s sok teaforgalmaz� is �rul gy�gyte�t is.

Van n�h�ny t�lz� elk�pzel�s a n�v�nyi f�zetek gy�gyhat�s�r�l, de egy-k�t n�v�ny val�ban j� hat�st gyakorolhat. P�ld�ul a csipkebogy� C-vitamint tartalmaz, a kammilla sok embernek seg�t ellazulni �s a borsmenta csillap�t�lag hat a gyomorra. A gy�gyn�v�nyek probl�m�kat is okozhatnak. A kammilla p�ld�ul allergikus t�neteket v�lthat ki azokn�l, akik parlagf� alergi�ban szenvednek.

5. Honnan sz�rmazik a tea?

Te�val m�r legal�bb h�romsz�z �ve kereskednek. El�sz�r K�n�ban kezdt�k termeszteni �s f�zni, sok j� fajta m�g mindig onnan sz�rmazik. Az egyik legjobb oolongot a vil�gon Taiwanon termesztik. Jap�n is termel jelent�s mennyis�gben z�ld te�t, aminek a nagyr�sz�t ott fogyasztj�k el.

Miut�n a brittek r�szoktak a teaiv�sra, meghonos�tott�k a n�v�nyt Indi�ban is, hogy jobban ellen�rizhess�k a kereskedelmet. India, Sri Lanka �s m�s D�l-Kelet �zsiai orsz�gok adj�k a vil�gtermel�s j�r�sz�t.

6. Termesztenek-e m�sutt is te�t elad�sra?

Indon�zia minden �veben jelent�s mennyis�get termel, els�sorban J�v�n �s Szum�tr�n. Ennek nagyr�sz�t kever�kekben haszn�lj�k fel.

Ezen k�v�l termesztenek te�t Oroszorsz�gban, Afrik�ban (els�sorban Keny�ban), �s D�l-Amerik�ban. Vannak k�z�tt�k figyelemre m�lt�ak, de nem sok. A j� genetikai �lom�ny mellett nagyon fontosak a megfelel� termeszt�si k�r�lm�nyek. A legjobb te�k, p�r kiv�telt�l eltekintve, h�v�s, hegyik k�rnyezetben n�nek. Nincs t�l sok ilyen teatermel� ter�let �zsi�n k�v�l.

7. Honnan sz�rmazik a "tea" elnevez�s?

A te�ra haszn�lt sz� K�na nagyr�sz�n (�s Jap�nban) a "csa", de a Fujian tartom�nyban "te" (k�r�lbel�l �gy kell ejteni, hogy "t�j"). A sors �gy hozta, hogy a tea els� nagybani terjeszt�i eur�p�ban a hollandok voltak, akiknek Fujianban voltak kapcsolataik. �tvett�k ezt az elnevez�st, �s tov�bbadt�k a legt�bb eur�pai orsz�gnak. A k�t kiv�tel az oroszorsz�g �s a portug�lia, akiknek k�l�n kereskedelni kapcsolatuk volt K�n�val. A portug�lok "csa"-nak az oroszok "csaj"-nak h�vj�k. M�s ter�leteken (mint p�ld�ul T�r�korsz�g, D�l-�zsia �s az arab orsz�gok) a "csaj" vagy "saj" valamelyik v�ltozat�t haszn�lj�k.

"T�j" volt a kiejt�s mikor a sz� el�sz�r megjelent az angolban, �s m�g mind�g �gy ejtik Sk�ci�ban �s �rorsz�gban. Ismeretlen okokb�l, valamikor a tizennyolcadik sz�zad elej�n az angolok megv�ltoztatt�k a kiejt�st "t�"-re. Szinte az �sszes t�bbi eur�pai nyelvben megmaradt az eredeti "t�j" kiejt�s.

8. Hogyan �ll�tj�k el� a te�t?

Az el��ll�t�s els� l�p�se a sz�ret. A legt�bb helyen m�g mindig k�zzel sz�retelnek, ami (ahogy sejteni lehet) nagyon munkaig�nyes. N�h�ny termeszt� g�pet haszn�l, ami hasonl�an m�k�dik egy porsz�v�hoz, leszippantva a leveleket az �gakr�l. Ez ut�bbi m�dszert az olcs�bb te�kn�l haszn�lj�k, mivel �gy nem lehet sz�tv�logatni a j�min�s�g� sz�rv�gi leveleket a sz�r alj�n n�v� k�z�ns�ges levelekt�l.

A lesz�retelt leveletek k�t m�don dolgozz�k fel: CTC vagy hagyom�nyos elj�r�ssal.

A CTC-t, ami a "crush, tear, curl" vagyis a "pr�sel�s, t�p�s, p�dr�s" r�vid�t�se, els�sorban a rossz min�s�g� levelek eset�ben haszn�lj�k. A CTC elj�r�st g�ppel v�gzik, �s a neve el�g j�l le�rja a folyamatot. A g�pek gyorsan �sszepr�selik a fonyadt tealeveleket, kinyomva a nedv nagyr�sz�t, majd sz�tt�pik azokat, �s szoros labd�kat p�d�rnek bel�l�k. A leveleket ezut�n hev�tik vagy dehidrat�lj�k.

A legt�bb te�s nem nagyon kedveli a CTC te�t, mert ez az elj�r�s nem teszi lehet�v� azt a gondos kezel�st amit a j�min�s�g� te�k meg�rdemelnek. Ennek ellen�re a CTC-nek megvan a helye a teaiparban: mivel egy g�pes�tett elj�r�sr�l van sz�, lehet�v� teszi nagy mennyis�g� lev�l gyors feldolgoz�s�t, ami egy�bk�nt pocs�kba menne. J� elj�r�s er�s, robosztus �z� te�k k�sz�t�s�re k�zepes min�s�gben; igazs�g szerint sokfajta lev�lnek ez a legjobb feldolgoz�si m�dja.

A hagyom�nyos m�dszer egy kicsit �sszetettebb, �s nagyr�szt k�zzel v�gzik. Az elj�r�s elt�r a fekete, az oolong �s a z�ld te�k eset�ben. A fekete tea k�sz�t�s�nek alapl�p�sei a fonyaszt�s, a sodr�s, a ferment�l�s �s a sz�r�t�s.

El�sz�r a leveleket kiter�tik a szabadba (lehet�s�g szerint �rny�kba) am�g megfonnyadnak �s petyh�tt� v�lnak �gy, hogy �ssze lehet sodorni an�lk�l, hogy megt�rn�nek.

A sodr�s a k�vetkez� l�p�s. Ezt manaps�g m�r ritk�n v�gzik k�zzel. A sodr�s seg�t �sszekevereni a k�l�nb�z� vegy�leteket amik a lev�lben tal�lhat�k, �s el�seg�ti az ferment�l�st. A sodr�s ut�n a felhalmozott leveleket sz�tszedik �s hagyj�k ferment�l�dni.

Az ferment�ci�t, ami a sodr�s sor�n kezd�dik, a lev�l fajt�j�t�l f�gg� ideig folytatj�k. A hosszabb ferment�l�s kev�sb� �zes de �l�nkebb te�t eredm�nyez.

V�g�l a leveleket hev�tik, hogy lez�rj�k az ferment�ci�s folyamatot �s dehidrat�lj�k, hogy t�rolni lehessen.

Az oolongot a fekete te�hoz hasonl�an k�sz�ti, csak kevesebb ideig ferment�lj�k a leveleket.

A z�ld te�kat egy�ltal�n nem ferment�lj�k. Egyes v�ltozatokat nem is fonyasztj�k, csak lesz�retelik, sz�r�tj�k �s elsz�ll�tj�k.

9. Melyek a legjobb fajta te�k?

9.1. Hogyan min�s�tik a te�kat?

Az els� amit szem el�tt kell tartani, hogy ez min�s�t�s csak a sz�raz, eg�szs�ges levelek vizsg�lat�val j�r. Nincs felt�tlen�l k�ze a v�geredm�ny arom�j�hoz, szin�hez vagy �z�hez. Lehets�ges finom te�t f�zni cs�nya, t�redezett levelekb�l, �s lehet iszony� te�t f�zni gondosan kezelet, gy�ny�r�, teljes levelekb�l. Azonban, mivel ezen a min�s�t�sen k�v�l nem sok mindenb�l lehet kiindulni, n�zz�k a k�l�nb�z� min�s�gi oszt�lyokat.

Elt�r� min�s�t�si rendszert haszn�lnak a fekete �s a z�ld te�kra. Ime az alapvet� min�s�gi oszt�lyok a fekete te�khoz:

Flowery Orange Pekoe (peck-oh)
Orange Pekoe
Pekoe
Souchong

Broken Orange Pekoe
Broken Orange Pekoe Fannings
Broken PekoeFanningsDust

"Pekoe" (ejtsd "peko") a k�nai "feh�r"-b�l sz�rmazik, a r�gyeken tal�lhat� feh�r sz�lakra utalt. A korai nyugati keresked�k azokra a levelekre alkalmazt�k ezt a sz�t, amiket kiz�r�lag a sz�rak v�g�r�l szedtek: a lev�lr�gyet �s a k�t levelet a r�gy alatt. A sz� haszn�lata Indi�ban �s Sri Lank�n kib�v�lt, az azonos m�ret�, teljes leveleket jelentette, �s jelenti m�g ma is. Tartalmazhat olyan leveleket is, amiket lejjebb szedtek a sz�rr�l.

A "Flowery Orange Pekoe"-t gyakran r�vid�tik "FOP"-nek. A "flowery" vagyis a "vir�gos" kifejez�s a lev�lr�gyre utal, mivel a tea vir�gj�t nem haszn�lj�k ital k�sz�t�sre.

Az "Orange" (narancs) vagy a Dutch House of Orange keresekd� c�gre, vagy arra a r�gi k�nai szok�sra utal, hogy narancsvir�gokat mell�keltek a te�hoz, mint �zes�t�szert. B�rmelyik t�rt�net igaz, az Orange Pekoe jobb min�s�g� mint a Pekoe lev�l.

A "Souchong" nagy leveleket jel�l, �ltal�ban nem a sz�rv�gekr�l.

Az elk�sz�tett leveleket �trost�lj�k, hogy biztos�ts�k az azonos m�ret� levelek elk�l�n�t�s�t. A fannings (t�rmel�k) �s a dust (por) a marad�k ami a rost�l�s ut�n megmarad. A fannings egy kicsit nagyobb mint a dust.

A leveles (nem filteres) tea �ltal�ban eg�sz levelekb�l �ll. A filteres tea �ltal�ban Broken Orange Pekoe �s Broken Pekoe, fannings �s dust. A broken vagyis z�zott v�ltozatok a levelek g�pi sz�tt�r�s�vel k�sz�lnek. A z�zott levelek gyorsabban old�dnak, ami fontos a filterekn�l, de a nagyobb felszin miatt, gyorsabban romlanak meg.

Mivel az Egyes�lt �llamokban a filteres te�k nagyr�sz�t "Orange Pekoe" n�ven forgalmazz�k, sokan azt hiszik, hogy ez egy k�l�nleges fajta tea. Val�j�ban ez csak a levelek m�ret�re �s fizikai �llapot�ra vonatkoz� min�s�t�s.

A j�min�s�g� Darjeeling te�kat legt�bbsz�r egy bonyolult rendszer alapj�n min�s�tik, ami a k�vetkez� megnevez�seket haszn�lja:

TGFOP: Tippy Golden Flowery Orange Pekoe. A "Tippy" (v�gi), a "Golden" (arany) �s a "Flowery" (vir�gos) mind a sz�rv�gi r�gyre vonatkozik. (A r�gynek vil�gsabb szine van mint a teljesen kibomlott leveleknek, ez�rt "golden" vagyis arany.)

FTGFOP: Fancy (vagy Fine) Tippy Golden Flowery Orange Pekoe. A "Fancy" (k�l�nleges) kifejez�st haszn�lj�k az oolong te�k min�s�t�s�n�l is.

SFTGFOP: Super-Fine (vagy Fancy) Tippy Golden Flowery Orange Pekoe.

Ha Darjeeling te�kkal van dolgod, a k�vetkez� jellemz�kkel tal�lkozhatsz m�g:

Estate (birtok): az �ltetv�ny neve, ahonnan a levelek sz�rmaznak.

Vintage (sz�reti): azt jelenti, hogy egy sz�retb�l sz�rmaznak a levelek, �s nincsenek semmi m�ssal elkeverve.

First Flush (els� n�v�s): a levelek az �v els� term�s�b�l sz�rmaznak. �ltal�ban nagyon k�nny�, finom ital f�zhet� ezekb�l.

Second Flush (m�sodik n�v�s): a m�sodik sz�retb�l. Sokkal robosztusabb �s �sszetettebb mint a first flush.

Autumnal Flush (�szi n�v�s): az es�s �vszak ut�ni sz�retb�l val�.

Z�ld tea:A z�ld te�knak nincsen egys�ges min�s�gi rendszere. A k�naiakat k�l�nf�lek�ppen min�s�tik, att�l f�gg�en, hogy honnan sz�rmaznak. A jap�noknak lehet, hogy van egys�ges min�s�t�si s�m�ja, de az ismereteim el�gtelenek ebben a t�m�ban.

N�h�ny kifejez�s, amit a k�nai z�ld te�kra haszn�lnak.

Gunpowder (kis goly�k, fiatal levelkb�l �s r�gyekb�l szorosra sodorva)Young Hyson (fiatal levelek hosszan �s v�konyan sodorva)Imperial (kis goly�k laz�n sodorva �regebb levelkb�l)Twankay (rossz min�s�g�, sodr�s n�lk�li levelek)

A Gunpowder (puskapor) tea nagyon szorosan van sodorva, �gy n�z ki mint a s�r�t. A k�nai sz� erre a te�ra, a Zhucha, ami gy�ngy te�t jelent. Zhejiang tartom�nyban Shanghaihoz k�zel termesztik.

Oolong:Az oolongok min�s�t�se a Fanciest-t�l (legk�l�nlegesebb) vagy Extra Fancy-t�l (extra k�l�nleges) mint legjobbt�l a Common-ig (�tlagos) mint legrosszabbig terjed. A t�bbi min�s�t�si rendszerrel ellent�tben ez a levelekb�l nyerhet� ital val�s min�s�g�t mutatja. A cs�cs min�s�gek a Fanciest vagy Extra Fancy, a Fancy �s az Extra Choice (extra v�laszt�s) vagy Extra Fine.

9.2 �n szeretem a filteres te�t amit a k�z�rtben v�s�rolok. Minek igyak First Flush Vintage Super-Fine Fancy Golden Tippy Flowery Orange Pekoe Estate te�t?

A teaiv�s l�nyege az, hogy j�l �rezd magad. Ha szereted azt a te�t amit most iszol, akkor ez minden amit tudnod kell.

De �rdemes lehet n�hanapj�n kipr�b�lni egy-k�t k�l�nleges te�t is. Ha �gy �ltal�ban szereted a te�t, mi�rt ne tenn�d? Ezzel egy�tt j�r a te�skanna �s a sz�r� haszn�lata, mert a filteres te�kb�l nincs akkora v�laszt�k mint a levelesekb�l. Ki tudja? Lehet, hogy te is teakedvel� leszel, mint sok m�s olvas�ja a rec.food.drink.tea h�rcsoportnak.

Ha van egy j� teah�z a k�rny�keden, akkor kipr�b�lhatsz egy cs�sze dr�ga te�t an�lk�l, hogy nagy k�lts�gekbe vern�d magad.

9.3. Van valami baj a filterekkel?

A tea �nyencek �ltal�ban megvet�ssel nyilatkoznak a filterekr�l a k�vetkez� okokb�l:
1. A fileterkbe ker�l� tea nagyr�sze nem a legjobb min�s�g�. Mint eml�tettem, a filterek �ltal�ban z�zott tipus� te�t tartalmaznak, hogy az gyorsabban kiold�djon.
2. A teljes level� te�knak sok v�ltozata l�tezik, �s a leg�rdekesebb, leg�lvezetesebb te�k nagyr�sze nem kaphat� filteres v�ltozatban.
3. A filter nem vagy csak f�lig leboml� hozz�ad�s a term�szetes �ton leboml� tealevelekhez.
4. Az �nyenceknek kell valami amit len�zhetnek.

Igaz�b�l a legt�bb te�s n�ha haszn�l filteres te�t, egyszer�en az�rt, mert nincs lehet�s�g leveles te�t f�zni (p�ld�ul munkahelyen). Haszn�ld azt a m�dszert ami neked megfelel�.

9.4 A k�l�nleges te�k sokkal dr�g�bbak mint a boltokban kaphat�ak?

A legt�bb j� tea nem nagyon dr�ga, s�t olcs�bb lehet mint ahogy gondolod. Mikor filteres te�t veszel, az �r nagyr�sze a filterekbe t�lt�sre �s a rekl�moz�sra megy el. A k�l�nleges te�kat kim�rve �rulj�k, �s a cs�sz�nk�nti �r gyakran kevesebb mint a boltokban kaphat� te�k eset�ben.